Különleges előadást mutat be a Jászai Mari Színház, Népház októberben. Per Olov Enquist svéd drámaíró darabja valóságos történetet dolgoz fel. A tribádok éjszakája Strindberg életének egy fontos részletét, egyetlen éjszaka, egy színpadi próba eseményeit és három ember életének lélekölő, gyilkos, ugyanakkor néha mosolyt keltő pillanatait eleveníti fel. Egy felbomló házasság, két nő szerelmének története és egy előadás születése fonódik össze egyetlen éjszakára Enquist világhírű színjátékában.
A születendő előadás kapcsán a Strinberg feleségét játszó Major Melindával és a szerelmi háromszög harmadik szereplőjével, a Marie Carolinet alakító Bakonyi Csillával beszélgettünk.
Hogyan kezdődött és aztán hová jutott Strinberg és felesége, Siri kapcsolata?
Major Melinda: Két kivételesen tehetséges ember – egy író és egy színésznő – találkozása volt egykor az övék, mindketten valami jó értelemben vett meghódítandót láttak a másikban. Strinberg életéből éppen az hiányzott a legjobban, amit Siri nyújtani tudott a számára, a családi élet stabilitása, a biztos kapcsolat ereje, az otthon és a gyerekek, a „Nemes kisasszony Finnországból” – ahogyan feleségét nevezte. Egy idő után azonban ez az életforma Siri számára unalmassá válik, valami lényeges, alapvető dolog kezd hiányozni az életéből, amit sem az utazások, sem a baráti társaság, sem Strinberg karrierje nem tudott pótolni számára. Ne felejtsük el egy színésznőről, egy gondolkodó, alkotni vágyó emberről beszélünk. A háztartás vezetése, a gyerekek nevelése és a tény, hogy férje többször megalázza, mind hozzájárult ahhoz, hogy Siri belebetegedjen ebben a helyzetbe. Hányszor láthattunk már olyan kapcsolatot, melyben a férj éppen azok miatt a körülmények miatt un rá a feleségre, melyekbe pont ő kényszerítette bele – Strinberg és Siri esetében éppen ez történt. Strinberg arra vágyott, hogy Siri maradjon az az izgalmas asszony, aki megismerkedésükkor volt, de közben vezesse a háztartást, foglalkozzon a gyerekekkel, mindössze azt nem látta át, hogy éppen ez az életforma és az ebből fakadó tehetetlenség öl meg Siriben mindent, ami izgalmassá tehetné őt.
Marad hát a gyűlölet férje iránt és talán ez kergeti Marie karjaiba…
M. M.: Igen, Siriben ez az élethelyzet, amit lényegében Strinberg teremtett számára, gyűlöletet szül, hiszen éppen férje az, aki elveszi a lehetőséget tőle, hogy színésznőként kiteljesedjen, hogy alkotói vágyát kiélhesse. Közös utazásaik során ismerkednek meg Marieval, aki elementáris hatást gyakorol Sirire. A szabadság, amit Marie képvisel, megrészegíti ezt a vergődő asszonyt. Igaz szerelem, nagyon szoros lelki kapocs alakul ki a két nő között, ami lényegében mindent felülír. Az a tény azonban, hogy valaki leszbikus, hogy tribád, ebben az időben egész biztosan a társadalom perifériájára sodorta az illetőt. Az ettől való félelem és Strinberg reakciója elbizonytalanítja Sirit és nem meri felvállalni a döntést, hogy Marie mellett maradjon, amiért nagyon súlyos árat fizet, hiszen éveken keresztül bolyong céltalanul saját életében.
Mi lesz ennek a kapcsolatnak a sorsa?
M. M.: Amikor azon a bizonyos színházi próbán újra találkoznak, Siri rájön, hogy szüksége van Mariera, átszakad benne valamilyen gát. Olyan mondatok hangzanak el azon az estén, melyeknek visszafordíthatatlan, életre szóló következményei vannak és amelyek végérvényesen lezárnak Siri életében egy korszakot. Vagy visszamegy Strinberghez és gyáván, megalkudva leél egy életet vagy szabadon, de számkivetve él azzal a nővel, akit szeret. Az utóbbit választja.
Különös szerep a tribádé, az volt a maga korában és most is. Mennyire lehet mai nő Marie?
Bakonyi Csilla: Egy alkoholista, leszbikus nő manapság nem kelt akkora feltűnést, felháborodást, mint az 1800-as évek végén, bár minden látszat ellenére azért még ma is vannak problémák az elfogadás terén. Ami talán még Marie alkoholizmusánál és szexuális orientációjánál is fontosabb az az, hogy egy szabad, mindentől és mindenkitől független életet élő nőről van szó, akit ezért ugyan sokan csodálnak, mégis igen nehéz életet él. Egy ilyen összetett, esetleg ellentmondásos személyiség pedig lényeges mai problémákra hívhatja fel a figyelmet. Én úgy veszem észre, a megszokottól, a társadalmi konvencióktól való eltérés manapság is – a félelem, az irigység, a tájékozatlanság, ki tudja mi miatt – nagy felháborodást okoz. Ami pedig szintén örökérvényű téma ebben a darabban, az a szerelem. Marie egy reménytelenül szerelmes nő, aki erős falakat épít maga köré, amit kidíszíti egy kis iróniával, hogy évek után képes legyen találkozni a szerelmével, Sirivel és annak férjével, aki mellesleg egykor csúnyán kidobta őt a házából. Lényegében klasszikus helyzet.
Mennyire nehéz ezt a hihetetlenül érzékeny viszonyrendszert színpadon megjeleníteni?
B. Cs.: Ez egy olyan színdarab, melynek valamennyi szereplője – a darab legelejétől eltekintve – végig egyszerre jelen van a színen. Ez a helyzet állandó koncentrációt igényel mindenkitől, hogy jól tudjunk egymásból építkezni. Ez természetesen minden darabra és próbaidőszakra igaz, de A tribádok éjszakájában ez most különösen fontos. Szerencsére tele van a szöveg humorral is, ezeket nem titkoltan erősítjük, ezáltal szerintem olyan lesz az előadás, mintha egy érzelmi hullámvasúton utaznánk.
Veizer Tamás
Az interjú megjelent a 24 óra című napilapban és a Kemma.hu weboldalon
