Lúdas Matyi

Egyszer volt, hol nem volt... azaz várjunk csak, hiszen nem csak volt, hanem van. Most is van, itt is, másutt is, csak észre kell venni. Hisz az a Mátyás keresztnevű fiú – aki valamikor jól elagyabugyálta a buta és dölyfös Döbrögi uramat – még mindig járja a vidéket, és ha igazságtalanságot lát, hát előkapja a somfavesszőt és odacsap. Hogy honnan tudom? Hát kérem az úgy esett, hogy valamikor, régen olvastam egy Fazekas nevű ember tollából a történetet, és utána akartam járni, mi is belőle az igazság. És akkor találkoztam egy bácsival, akinek a neve Schwajda György, és ő úgy mesélte el, hogy még a könnyem is kicsordult a nevetéstől miközben hallgattam. Utána meg valamilyen vándorszínészek mondták, hogy ők aztán tudják, hol is van most ez a Matyi gyerek, és ha elmegyek a Jászai Színházba, hát meg is mutatják nekem. Na, most ha Te is jössz, akkor Te is megláthatod. Csak aztán el ne késs! Na, szia. Ott találkozunk! A rendezői koncepció, és meghívó a közös munkára:) Lúdas Matyi igazságot akar. Talán ebben mindenki egyetért. De ezt hogyan fogja elérni? És mi egyetértünk-e vele? Milyen „koncepcióval" kell/lehet ma színpadra vinni ezt a történetet? Nem tudom Önök hogy vannak vele, de én igazából csak akkor kezdtem el ezen gondolkodni, mikor a rendezésre készültem. És azzal kellett szembesülnöm, ha nem vigyázunk, akkor a történet csak arról fog szólni; hogyha megütöttek, üss vissza háromszor. Szóval állj bosszút! Erről én nem szeretnék előadást csinálni. Akkor más anyag után kell néznem? Talán mégsem. Talán megmutatható egy olyan olvasat, mellyel Fazekas Mihály is egyetértene, és a mi számunkra is vállalható. Hát így indultunk neki. Nem szeretném a slusszpoént lelőni, de el kell mondjam, mindig izgatottan figyelem hogyan reagálnak kicsik és nagyok, mikor Matyi harmadszorra „veri meg" Döbrögit. Remélem Önöket is megleshetem majd, és örömmel veszem, ha megosztják velünk véleményüket. De ne szaladjunk ennyire előre. Az egyik probléma tehát a verések kérdése volt. A másik a szövegé. Ma Magyarországon talán nincs is olyan ember, akinek Lúdas Matyiról ne a Dargay Attila által 1979-ben készített rajzfilm jutna eszébe. És hát ezzel a zseniális alkotással hogy vegye fel a versenyt a színház? Szerencsénkre Schwajda György írt egy átiratot az eredeti Fazekas műből, és ebben sikerült színpadra alkalmassá tennie a szöveget. Talán van Önök között olyan, aki hallhatta ezt a változatot még bakelit lemezen is. Kállai Ferenc kölcsönözte a hangját Döbröginek, Törőcsik Mari Matyi anyja, és Benedek Miklós hallható Galibaként, hisz ebben a változatban van egy beszélő liba. Mit beszélő? Éneklő liba. Csak sajnos Matyin kívül (na meg rajtunk kívül) senki sem érti az ő beszédét. Jó, akkor most már szövegkönyvünk is van. Egy gyerekek által is nézett előadás látványvilágának kialakításakor jó sok szempontot kell figyelembe venni. Legyen színes, legyen variálható, legyen pontosan értelmezhető, legyen masszív (mert reméljük jó sok előadást kell kiszolgálnia...), legyen mobil (mert ahol csak lehet, elő kell tudnia adni a művet), legyen olcsó stb. Itt is szeretnék köszönetet mondani Horváth Lajos Ottó kollégámnak, akitől a díszletünk ötlete származik, mert javaslata megfelel az összes kritériumnak. Egy gyermekkockás építő játékot képzeljenek Maguk elé, melynek elemei 1 méteresek. Ezekből építjük a kunyhót, palotát, díszkutat. Koncepció, szöveg, díszlet. Mi kell még? Hát persze hogy színészek. A jó színész egyik ismérve, hogy tud gyerekeknek is játszani. Nem kezd el gügyögni-gagyogni, nem viselkedik bugyután, és legfőképpen nem nézi le a közönségét. És komolyan veszi a szerepek problémáját. Ebben az előadásban sok helyről jöttek a játszók, de ezeknek a kritériumnak mindannyian megfelelnek. Egyed Attila már Tatabányán is számos szerepben bizonyította, kiemelkedő tehetség. Akik Döbrigiként látják majd először, remélem ugyanezt fogják gondolni. A többiek először játszanak majd a megyeszékhelyen. Szilágyi Kata Galibaként, Tóth Máté Matyiként, Lazók Mátyás a Díszlet szerepében fog bemutatkozni. Az előadásban szerepel még a Dr. Hetényi Humán Szakközépiskola Színész II. szakképzésének második évfolyama. És Ön. És az Ön gyerekei. Hogy hogyan? Jöjjenek el, vegyüljenek a játszóházi forgatagban, nézzék végig a mesét, segítsenek életre kelteni a történetet, és akkor kipróbálhatják magukat árusként, ácsként, sőt még bükk vagy tölgyfák is lehetnek.